Lygavarir I.


Tehát ez egy többfejezetes Warfrost fic, azaz Loki/Sif. Kihívásra? Arra bizony, hogy lássátok, mennyire nem tudok heteró ficet írni, meg ez amúgy is minden, csak nem romantikus. De megszavaztátok! Szóval mink van: vér, arcpirítás, még több vér, szóval 16+! 
A történetről: Thort megölték Svartalfheimben, a sötét elfekkel folyó kilátástalan küzdelem során, kedvesével együtt, azonban Lokinak sikerült megúsznia egy igencsak súlyos sérüléssel. A férfi életének megmentésében oroszlánrészt vállaló Sif igyekszik kilábalni a gyászból, hogy a férfiorientált társadalomban megőrizze vezető szerepét, csakhogy Thor halála után Asgardban közel sem ugyanolyan a légkör, mint korábban: hiába győzték le Malekithtet, (minekutána az Aether Lokinak hála áz kézre került), Odin viselkedése egyre nyugtalanítóbb. A felépülő Loki olyan elképesztő és sokkoló titkokra világít rá a királyhoz eddig velejéig hű nő előtt, amely nemcsak egy közelgő felkelés lehetőségét hordozza magában, hanem Sif életének eddigi célját is halálra ítéli - kérdés, hogy a nő megbízhat-e a meghurcolt, tucatnyi módon megkínzott, ám változatlanul fondorlatos Lokiban.

AU elemek: Asgard nem olyan, mint a filmekben, sokkal kevésbé sci-fi, és inkább a reneszánsz Európa királyságainak mintájára ábrázoltam, Sifnek nem zöld, hanem sötétbarna a szeme, illetve gonosz!Odin


Vers: 
Kosztolányi: Őszi koncert/Fák

Sivalkodik már a zugpoéta!




Sosem voltam poéta, de ez így menőbben hangzott, mint a zugprózaíró. 
Nos igen, bárki joggal feltehetné a kérdést, hogy "mi van, megpusztultál, te lány? (vagy legyél akármi..)" (Én az akármire szavazok). Merthogy jó ideje nincsen bejegyzés, pedig nagyon szeretném, hogy legyen, szeretnélek elönteni titeket azzal a mérhetetlen mennyiségű szóval meg felesleges elmélkedéssel, ami a fejemben van, de mostanság úgy érzem magam, mintha egy nagyon kicsi fadobozba lennék bezárva.
Erről lentebb.