Évzáró bál



(Ezzel a képpel szeretnék félrevezetni minden véletlenségből ide látogatót, hogy itt valójában mindig ilyen cukkeráj hangulat van). 
Nohát, tengeri szépségeim!
Itt a karácsony. Meg lassan az újév.
Mit is lehetne mondani erről az évről? 

Türelmi óhaj-sóhaj


Hőseim! 
Igen, szokás szerint el vagyok havazva, ez szerintem már senkit sem lep meg. A kiszámíthatatlan események körülöttem rendesen megnyirbálják a szabadidőmet, aminek jelentős részét mostanság a regényembe öltem (500+ oldal, négy év munka, bűnügyi dráma, jaj). Előbb-utóbb elkészül, de most megint félre fogom tenni, hogy nekironthassak az új Lygavarir résznek - igen, csak most fogok belekezdeni, ezért született ez a poszt. Mert hát egy fejezetet megírni nekem 30+ munkaóra, az általatok már azt hiszem jól ismert beteges maximalizmusom és aprólékosságom miatt.
De érkezni fog, természetesen. És hosszú lesz. És a blog történetében újszerű dolgokat fog tartalmazni. Hurr-hurr. 
Mindaddig azonban kérném szíves türelmeteket. A blog él és élni fog, csak a hajóskapitány vizsgázik meg minden kutykurutty, de dolgozom kitartóan, szándékaim szerint a megszokott minőségben.  
Puszi a következő találkáig, hajósok!

Mily rongyos ma a holdfény, uram III.



Üdvözlet a KAS fedélzetén hánykolódó hajósoknak! Itt van az ősz a Gwen, itt van újra, és hozott új  fejezetet, amelyben visszalátogatunk Jötünföld havas vidékeire, hogy szemrevételezzük, hogy folytatódik többgenerációs családi-és királydrámánk. Lokit kísérti a múlt, Hlédís meg, amellett, hogy lassanként felgöngyölíti a nagybátyja és édesapja körül lengő titkokat, Sue szavaival élve, megtapasztal némi "kultúrsokkot." 
Az igazság amúgy az, hogy ez a fejezet sokkal hosszabb lett volna eredetileg, de kettébontottam, így négy rész helyett öt lesz. Mind dramaturgiailag, mind egyéb szempontok alapján ez a jobb döntés - tízezer+ szó szerintem kicsit nehezen lenne befogadható egyhuzamban, pláne úgy, hogy ennek a történetnek elég rágós nyelvezete van. 
Jó olvasást, és ne felejtsetek el bundát ölteni előtte! 

Zenemellék: ♪ 
És lett egy mix is.

Blogmoly kihívás - mert én sem maradhatok ki!



A csodálatos, drága Adri megjelölt ebben a szuper kihívásban, így természetesen én is kiveszem a részem belőle. A Blogmoly kihívás célja az, hogy rávegyük a lustálkodó bloggereket, hogy ne csak írjanak, olvassanak is blogokat. A kihívás eredeti kiírását itten linkelem.
A megjelölt szerzőknek három blogot kell jellemezniük és ismertetniük, amiket ők rendszeresen olvasnak és szeretnek. Alant megtekinthető az én három Kiválasztottam (azért a Hunger Gamesen nem kell részt venniük). 
Értelemszerűen olyanok kerülnek most be a listámba, akiket eddig - ahogy láttam - nem jelöltek még meg a kihívásban :) 

Lygavarir V.



Üdvözlet ismét, itt, Asgardban, ezen a vidám, intrikákkal és lelki válságokkal teli vidéken! Nohát, megszületett az új rész, ami mérföldkő a történet menetében; többet nem árulok el, maximum annyit, hogy Sif már egyáltalán nem utálja Lokit. Hm.
Még a végén kiderül rólam hogy romantikus lélek vagyok. 
(Amúgy, az. Csak nem a szó klasszikus értelmében.)

Vers: 
Kosztolányi: Tánc 

"Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold"


Drágáim!
Félreértés ne essék, még mindig élek, és frissíteni is fogok a közeljövőben. A Lygavarir új fejezete meglehetősen jól áll, igyekszem is haladni vele, ahogy csak lehet. Csöndes a blog mostanság, tudom, de minden hálám azoknak, akik ennek ellenére is kitartanak mellettem. 
Amik kissé nehézzé teszik az alkotást újabban (vagyis már több mint fél éve) azok a családi körülményeim, amik most bolydultabbak, mint valaha, ebből kifolyólag ezerszer több dolgom van és a lelkiszénám is elég ergyán áll. Ezt nem ereszteném bő lére, lényeg, mi lényeg, még mindig fokozottan igénylem a megértéseteket és a türelmeteket, hisz, ahogy megígértem, garantáltan fogok hozni új fejezeteket, és történeteket is. Tele vagyok ötletekkel, tettvággyal, szóval lesznek még itt izgalmak.
Mindenkitől elnézést kérek a lassúságért, és köszönöm, hogy vagytok! ♥ 

Mily rongyos ma a holdfény, uram II.



Leírásbeliztem érettségin, el is készült ennek az egyfejezetesnek szánt, de végül jóval nagyobbra duzzadt történetnek a második része. Jötünheim, dértitánok, Hlédís és Loki (aki egyáltalán nem ért a gyerekekhez).
Maradt a kísérleti nyelvezet, bár talán valamivel enyhébb, mint legutóbb. 

Felmerült a kérdés, így sietve pontosítok: Hlédís midgardi számítás szerint körülbelül tíz-tizenegy évesnek feleltethető meg. :)

És lőn világosság... meg díj


Ahoy, hajósok! Az a harci helyzet, hogy a drága Persela  ~ köszönöm, te cukrincs ~ megtisztelt egy csudás díjjal, és mellette nyújtanék egy rövid tájékoztatást is az érkező folytatásokról. 

Lygavarir IV.


Ím, megérkezett középkori politikai drámába oltott heteró kalandunk negyedik része, ami ott folytatódik, ahol az előző rész véget ért; Odin viselkedése egyre inkább rémülettel tölti el Sifet, a háttérben dörzsölt nagyurak kombinálnak, és szegény nőnek fogalma sincs, kiben bízhat.
(Na igen, páratoknál elhintettem azt, hogy ez kicsivel rövidebb fejezet lesz, mint az előzőek. Mégsem.)
Enjoy, Sif helyett is.

Vers: 
Kosztolányi: Ordítás az erdőben